Karob

A karobpor az akár négy-tíz méter magasra is megnövő, örökzöld szentjánoskenyérfa termésének apró magjaiból szárítással, őrléssel nyerhető, amit már a bibilai időkben is ismertek és édesítésre használtak. Az egyiptomi és keresztény kultúrák kísérője volt.
A szép, mutatós fa igen lassan növekszik és több száz évig terem.
Eredeti hazája Anatólia és Szíria. Legendák szerint Szent János is ennek a fának a szárított, tápláló termését fogyasztotta sivatagokon átívelő utazásai során. Innen származik a fa elnevezése is.
Sajtolással kapott nedvét cukor és méz helyett gyümölcsök befőzésére, ételek ízesítésére használták.
A sok fényes, kemény, apró magnak kiszáradva meglepően egyforma a tömege, épp ezért a középkori aranyművesek súly helyett használták. (A mag görög nevéből – keration – ered a karát szó, amely napjainkban is a drágaköveknél használt tömegegység, illetve az aranyötvözet finomsági fokának mértéke.)
Az idők során megfeledkeztünk e csodanövényről, de szerencsére napjainkban újra egyre nagyobb teret hódít. A mai ember a karobot már nem nem nyersen, hanem feldolgozott formában fogyasztja.
Kiválóan alkalmas a kakaópor helyettesítésére, számtalan áldásos hatása ismert:
– egészségesebb, mint a kakaó, mert energia- és zsírtartalma jóval alacsonyabb a kakaóénál,
– vitaminban, élelmi rostban, ásványi anyagokban gazdag,
– szénhidráttartalma magasabb, mint a kakaóé, így hozzáadott édesítőszert nem kell alkalmaznunk a felhasználása során,
– oxálsavmentes, nem tartalmaz teobromint és koffeint sem,
– nem tartalmaz glutént, laktózt,
– koleszterin- és nátriumszegény,
– nem okoz allergiát,
– gyermekek számára is adható, mert fogyasztásának nincsenek mellékhatásai,
– optimális alternatíva köszvényesek, csontritkulásban szenvedők számára, mert sok benne a kálcium és
– bátran ajánlható szív- és keringési megbetegedésben szenvedők számára.
Napjainkban a sütő- és édesipari is használja, de a kakaó helyettesítésén túl szélesebb a felhasználási köre, mert remek sűrítőanyag is.
A termés magjából készül a szentjánoskenyér liszt. Magas pektintartalma miatt csecsemőtápszerek készítéséhez is használatos (“bukós” csecsemők számára kiváló).
A liszt enyhe hasfogó hatása miatt hasmenés, gyomor- és bélhurut kezelésére is javasolható.
Babák, kisgyermekek, várandós és szoptató anyukák, idősek, vegetáriánusok is fogyaszthatják.