Az élet vize

Az élet vize

„Aqua vitae” – vagyis az élet vize, ahogy Arnaldus von Villanova (1235-1311) templomos lovag, orvos, alkimista, asztrológus nevezte először a pálinkát. Ez a megnevezés mind a franciáknál – eau de vie -, mind az olaszoknál – acqua vite – a mai napig fennmaradt.

Arnaldus a szentföldi keresztes hadjáratok során ismerkedett meg az arabok alkohol lepárlási technikáival, melynek nyomán később ő is kísérletezésbe fogott. A pálinkát gyógyszernek, életelixírnek tekintették, így a készítés módja gyorsan elterjedt.

A lepárlóüstben a cefrét felhevítik. (A dupla falú üst használata segít elkerülni a cefre leégését.) Az alkohol már 78,9 °C-on légneművé válik, mely az aromaanyagokkal együtt eljut a kondenzátorba, ahol a hűtés hatására újra cseppfolyóssá válik. A magasabb forráspontú anyag, vagyis a víz az üstben marad.

A hűtő alján lévő kifolyón távozik az első főzés eredménye, amit alszesznek hívnak. Ez újra az üstbe kerül desztillálás céljából, melynek a végeredménye 60 százalékosnál is töményebb alkohol, amit ionkezelt víz hozzáadásával tesznek fogyaszthatóvá. Ezt a pálinkát azonban még célszerű néhány hónapon át üvegballonban érlelni, hogy ne legyen túl karcos, nyers.